Adatbázisok

Családtörténeti adatbázis

Valamennyi történeti forrásunk információt hordoz a 16–19. századi családok életéről, azok formáiról és változásairól, a család tagjainak összekapcsolódásáról vagy épp szétválasztásáról. Gondoljunk csak a születéseket, házasságokat és halálozásokat regisztráló anyakönyvekre, a népszámlálásokra vagy a genealógiákat feldolgozó munkákra.

Célunk egy olyan kereshető, bővíthető, egységes online adatbázis kialakítása, amely a társadalomtörténészek, helytörténészek, családkutatók, vagy csak a családtörténet iránt érdeklődők számára egyaránt szabadon elérhető. Az adatbázis továbbá társadalomtörténeti és történeti demográfiai mikroelemzések elvégzésére is alkalmas hosszabb idősoron, azaz a családok szerkezetében, családi stratégiákban bekövetkező időbeli változások, valamint a társadalmi rétegek közötti különbségek feltárását, azok vizualizációját is lehetővé teszi. A közös adatbázisépítésnek nem titkolt szándéka az is, hogy ebben a közös rendszerben összekapcsolja a korábbi kutatások adatgyűjtését, és később lehetőséget nyújtson további adatok bekapcsolására, azok elemzési lehetőségének bővítésére.

A kutatás alapját képező adatbázisok a következők:

Arisztokrácia adatbázis

A 2004-2008-ban létrehozott adatbázis (A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században, OTKA) 210 arisztokrata családot és majd 2000 magyar arisztokrata életeseményét és családi kapcsolatát tartalmazza. Az adatbázis adatainak beépítése és továbbfejlesztése mellett a kutatás hosszabb időtartamra és szélesebb levéltári forrásbázisra épül a továbbiakban. Az adatbázis lehetővé teszi az arisztokrata családi hálózatok hosszú távon történő rekonstruálását, az örökbefogadás és annak legitimációs stratégiáinak, valamint az arisztokrata rang családi és politikai szerepének a  vizsgálatát, és felvázolja a magyar arisztokrácia helyzetét a Habsburg Birodalomban.

Városi adatbázis

A városi adatbázis négy település adataira épül: Kassa (1625–1863), Sopron (1624–1730), Pozsony (1710–1863), Eperjes (1710–1863). Korábbi kutatási projekteknek köszönhetően (Az önigazgatás és állami felügyelet szimbólumai a magyarországi szabad királyi városokban és A magyarországi szabad királyi városok polgársága a 18. század közepétől a 19. század közepéig, OTKA) több ezer keresztelési, házassági és halálozási adat gyűlt össze az 1625 és 1863 közötti városi lakosságra, a városi elit demográfiai adataira vonatkozóan. A projekt az adatbázisok integrálása, továbbfejlesztése mellett az adatgyűjtést térben és időben kiterjeszti.

Köznemes adatbázis

Az adatbázis 18–19. századi Békés, Bihar, Szatmár és Nógrád megyék jómódú középbirtokos rétegeire összpontosít. Békés megye adatainak bekapcsolása mellett a projekt a megnevezett három megyében új adatgyűjtési területeket nevezett meg. Az adatbázis célja az arisztokrácia és köznemesség családstruktúráinak és társadalmi hálózatainak összehasonlítása, a középbirtokos nemesek családi és rokonsági hálózatnak feltárása, valamint a nemesek társadalmi történeti elemzése a megyei és regionális keretek között.

Háztartási adatbázis

A háztartási adatbázis a 19. századi Zsámbék, Tök, Perbál adatait tartalmazza. Az adatbázis jelenleg is bővül (Termékenységi átmenet mikroperspektívából a 19–20. századi Magyarországon, NKFI) a három település keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvei alapján. Jelenleg 5300 házassági adatot tartalmazz az adatbázis. Zsámbék esetében a Conscriptio Animarum adatai egészítik ki a családrekonstrukciós módszert: a 38 év feldolgozása körülbelül 15 000 háztartásból és 80 000 egyedi rekordból áll. Ezt Törökbálint, Biatorbágy, valamint Bonyhád adatai egészítenek ki. A háztartási adatbázis a mostohacsaládok gyakoriságát, a gyermeket nevelő egy háztartásban élők családok szerkezetének a leírását teszi lehetővé.